effegy.hupont.hu - Mert mindenem a Forma1

Az első Formula-1-es világbajnokságot 1950-ben rendezték, idén a 60. szezont futják. A Formula-1 történelmi központja Európa, ahonnan a dohányreklámok tilalma, valamint a feltörekvő ázsiai országok gazdasági nyomása miatt kezd kiszorulni. Ma már a világ számos pontján tartanak Formula-1-es nagydíjat, többek között Malajziában, Kínában, Bahreinben, Törökországban és Szingapúrban. 2008-ban tizennyolc versenyt rendeznek, ebből nyolcat Európán kívül. 1986 óta 22 alkalommal rendezték meg a Formula-1 Magyar Nagydíjat, a versenysorozat eddigi egyetlen futamát, amelyet volt szocialista országban rendeztek.

Az autók a 750 lóerős, több mint 19 000 percenkénti fordulatra képes V8-as, 2,4 literes motorok segítségével gyakran elérik a 300 km/órás sebességet, egyes kanyarokban 5 g-s erő (saját testsúlyának ötszöröse) is nehezülhet a versenyzőkre. A sportágban számos technikai újítás jelent meg története során. Az autókban a motor teljesítménye mellett sokat fejlődött az elektronika, az aerodinamika, a felfüggesztés és a gumiabroncsok.

A Formula-1 szabályait az 1904-ben alakult FIA, közelebbről annak egyik alszervezete, a World Motor Sport Council határozza meg. Az első formulát 1946-ban egyeztették. Eleinte csupán a hengerűrtartalom képezte szabályozás tárgyát: az első világbajnokságot legfeljebb 1,5 literes kompresszoros, vagy 4,5 literes atmoszférikus motorral hajtott autók számára írták ki, nem volt korlátozás sem tömeg, sem leadott teljesítmény tekintetében. Mára a szabályok kiterjedtek az autó felépítésének minden részletére, meghatározzák a versenyek lebonyolításának menetét és szabályozzák a teszteléseket. A lehetséges szankciók széles skálán mozognak, a szabályok vétkes megsértéséért kiszabhatnak pénzbüntetést, pontlevonást, súlyos esetben versenyző és csapat ellen is alkalmazhatnak kizárást.
A Formula-1 története során, a technikai fejlődés előrehaladtával számos szabályalkalmazási vitára került sor. Az 1968-ban megjelent légterelő elemek biztonságosságáról és ezáltal létjogosultságáról sokáig megoszlottak a vélemények, 1982-ben például első terelőszárnyak nélkül kellett megépíteni az autókat. 1998-ban a McLaren új fékrendszerét nyilvánították utólag szabályellenesnek, mert a kanyarokban a belső kerekeket jobban fékezte, ami kimeríti a tiltott négykerék-kormányzás fogalmát. Versenyzőt utoljára 1997-ben zártak ki a teljes világbajnokságól, Michael Schumachert, sportszerűtlen vezetés miatt. A McLaren csapatot a 2007-es világbajnokságból diszvalifikálták, miután kiderült, hogy jogosulatlanul használt fel a Ferrari tulajdonát képező adatokat.

Technikai szabályok

A modern Formula-1-es autók hátsókerék hajtásúak, nyitott pilótafülkével rendelkeznek, együlésesek, kerekeik nincsenek lefedve, a motort a versenyző mögött helyezik el. A karosszériák nagyrészt szénszálas anyagokból épülnek fel, melyek könnyűek és erősek. Minden konstrukción kötelező töréstesztet végezni, mielőtt engedélyt kapna a versenyzésre. Egy autó tömegének a motorral, különböző folyadékokkal és a versenyzővel együtt minimum 600 kilogrammnak kell lennie.

Az autók akár 350 km/h körüli sebességgel is mehetnek, elsősorban a gyors pályákon, például Monzában. A Formula-1-es autóval valaha elért legnagyobb sebesség rekordját a Honda tartja, 415 km/h-val, amit a Mojave-sivatagban, 2006-ban értek el, minimális leszorító erő mellett. A nagysebességű kanyarokban a versenyzőkre 5 g erő is hathat, szemben például egy utcai sportautóéval, melynél ez az érték legfeljebb 1 g körül mozoghat. 5 g erőnél a versenyző testét súlyának ötszöröse húzza az adott irányba.

Egy mai Formula-1-es autó gyorsulása: (Renault R25 2005-ből, V10-es motorral)

0 - 100 km/h : 1,9 másodperc
0 - 200 km/h : 3,9 másodperc
0 - 300 km/h : 8,4 másodperc (optimális beállítással)

A Forma-1 történetének eddigi legnagyobb balesetét David Purley élte túl, aki 179,8 g-s lassulással csapódott a falnak.

Kormánykerék

A mai autókban szervórendszer segíti a kormányzást, a multifunkciós kormányon több minden állítható, például a fékerőeloszlás vagy benzin-levegő keverék aránya. Ezen keresztül tudnak versenyzők kommunikálni a csapat többi tagjával, és a kormányon lévő kijelzőről különböző információkat tudhatnak meg. A korai időkben, amikor még nem volt szervókormány az autókban, a kormánykerekeket minél nagyobb átmérőjűre próbálták készíteni, a könnyebb kormányzás érdekében. A versenyzők manapság a kormánykeréken található két füllel tudnak fel-és leváltani. Korábban minden váltásnál egyik kezükkel el kellett engedniük kormányt, hogy váltani tudjanak. Még a '90-es években is kerek kormányt alkalmaztak, a mai kormányok már egészen eltérnek a korábbiaktól és jóval kisebbek azoknál. Az FIA biztonsági előírásai szerint egy versenyzőnek 5 másodperc alatt el kell tudnia hagyni a pilótafülkét, úgy hogy a kormánykereket eltávolítja. (lásd: Kormánykérdés menü)

Aerodinamika

 A Formula-1-es autók vonalvezetése úgy van kialakítva, hogy minél kisebb légellenállást hozzanak létre, növelve ezzel a sebességet. Ehhez hozzátartoznak még a különböző 'szárnyak' (hátsó és első), amik nagy leszorító erőt termelnek, a nagyobb kanyarsebesség elérése érdekében. Az autók alja szinte teljesen sík, és közel fekszik a pályához, ezzel is növelve a leszorító erőt. 160 km/h sebesség körül az autók akkora leszorító erőt termelnek, amennyi a súlyuk. A legnagyobb sebességüknél ez az autók súlyának a két és félszerese is lehet. Az aerodinamikával komolyabban először az '50-es kezdtek el foglalkozni. A Mercedes egy kinyitható, nagy légellenállású szárnyat épített autójába, amivel a fékezést tudta segíteni. Később a Porsche egy külön motorral hajtott turbinát épített autójába, amely kíszívta az autó alól a levegőt így nagy leszorítóerőt termelt. Az első szárnyakat a Ferrari alkalmazta az 1960-as években. A spoilerek idővel olyan magasra emelkedtek, hogy balesetveszélyesek lettek és később szabályozták méreteiket. A wing-cart a Lotus fejlesztette ki, és 1978-ban világbajnok is lett. Az ötlet lényege, hogy míg a levegő a szárny felső felületén viszonylag rövid utat tesz meg, addig az alsó felületén hosszabbat, így lefelé ható vákuum keletkezik, amely a kocsit az út felé szorítja. Ezt a hatást "szoknyákkal" fokozták tovább, amelyek még kisebb légnyomást hoztak létre az autók alatt, még nagyobb leszorítóerőt elérve. Ezután már nem történt jelentős változás az aerodinamikában. Napjainkban a csapatok az autókat azoknak méretarányosan lekicsinyített modelleikkel szélcsatornában tesztelik.

Motor

A sportág történelmében 2, 4, 6, 8, 10, 12 és 16 hengeres, soros, fekvő, V és H elrendezésű, atmoszférikus nyomású vagy turbófeltöltős motorokokat használtak. Az erőforrásokat négy csoportba lehet osztani:

• A gyári csapatok saját autóik hajtására épített motorjai (Ferrari, Toyota, Renault)
• Magáncsapatok számára készített motorok (például Jaguar-Cosworth, Williams-Toyota)
• Egy gyári és egy kisebb motorgyártó cég közötti együttműködés, szövetség révén megalkotott motor (például Judd-Yamaha, Cosworth-Ford, Mecachrome-Renault, Mugen-Honda)
• Magáncsapatoknál előforduló motorok, amelyeket gyári csapatok biztosítanak azok rendelkezésére, de átnevezik őket (például Petronas (Ferrari), Playlife (Renault), Acer (Ferrari), Megatron (BMW), European (Cosworth))

Az 1970-es évek végén találták ki a Renault-nál a turbómotort. 1983-tól domináltak végérvényesen a turbómotorok, melyek 1000 lóerő körüli teljesítményükkel kiszorították a szívómotoros autókat az élmezőnyből. A csúcsteljesítményüket később korlátozták az autók nagy fogyasztása miatt. A Formula?1 legerősebb motorját a BMW készítette el 1984-ben, amelynek teljesítményét 1400 lóerőre becsülik. 1989-től tiltották be a turbófeltöltők használatát, két átmeneti év után, amikor egy párhuzamos bajnokságot (Jim Clark-kupa) írtak ki a turbó nélküli autók részére. Ezután mindegyik csapatnak ismét szívómotort kellett alkalmaznia, melynek megengedett maximális hengerűrtartalma 3500 cm3 lehetett. A belső égésű motoroknak a jelenlegi szabályok szerint 2,4 litereseknek kell lenniük, és csak V8 elrendezésben használhatják őket a csapatok. 2006 óta a csapatok nem fejleszthetik a motorokat. Az erőforrások a 20 000 fordulat/percet is elérhetik, és legnagyobb teljesítményük 780 lóerő (582 kW) körüli. 2007-től a motorok maximális fordulatszámát 19 000 fordulat/percre korlátozták. 2006 előtt a csapatok 3 literes, V10-es motorokat használtak. A motorok 70 liter üzemanyagot is elfogyaszthatnak 100 kilométeren. Az üzemanyagok nagyon hasonlítanak a nyilvánosan beszerezhető ólommentes benzinekhez. Az olajak, melyek kenik és védik a motorokat a túlmelegedéstől, nagyon hasonlítanak viszkozitásukban a vízhez.

A legsikeresebb motor a Formula-1-ben a Ferrari, több mint 200 futamgyőzelemmel, mögötte a Cosworth a második, több mint 150 győzelemmel. Legutoljára 2006-ban használt Cosworth motor F1-es csapat.

Gumik

2007 óta a csapatok egy keményebb (sima) és egy lágyabb (fehér, (ma zöld) csíkkal jelölt) szett gumit kötelesek használni a versenyeken

Sokat számítanak a kanyarokban az aerodinamika mellett a gumik is. A 1999 óta nem lehet 'slick', azaz teljesen sima felületű gumikat használni, 2009-től azonban újra bevezették ezt a gumifajtát. 2007-től kötelező két különböző keverékű gumiabroncs-készletet használni egy versenyen, egy lágyabbat és egy keményebbet, melyet a Bridgestone japán gumigyártó cég bocsát a csapatok részére. A fajták jól megkülönböztethetők az alapján, hogy a lágyon egy fehér csík látható. A száraz gumikon kívűl létezik még intermediate (átmeneti), esős és monszun gumiabroncs. Ezek a fajták több és mélyebb bordázattal rendelkeznek, hogy a pályán lévő vizet elvezessék, és hogy ne ússzon fel az autó.

A legsikeresebb gumibeszállító az F1-ben az amerikai Goodyear cég, amely 1998-ban vonult ki a sportágból. Második a listán a jelenlegi gumigyártó japán Bridgestone.

	Gumi	Szezonok	Startok	Győzelmek	Egyéni cím	Konstruktőri cím
1	Goodyear	1959 - 1998	+494	+368	24	26
2	Bridgestone	1976 - 2008	195	126	8	8
3	Michelin	1977 - 1984 2001 - 2006	215	102	6	4
4	Dunlop	1950 - 1977	175	83	8	9
5	Firestone*	1950 - 1975	121	49	4	3
6	Pirelli	1950 - 1991	200	44	6	0
7	Continental	1954 - 1958	13	10	2	0
8	Englebert	1950 - 1958	61	8	2	0
9	Avon	1954 - 1982	29	0	0	0

* Az Indianapolis 500 futamai is bele vannak számítva

Versenyszabályok

      Szabadedzések, időmérő edzés

Minden nagydíj pénteken, két szabadedzéssel kezdődik. 2007 óta mindkét szabadedzés 90 percig tart. (Az egyetlen kivétel a Monacói Nagydíj, ahol hagyományosan csütörtökön tartják a szabadedzéseket, pénteken szünnap van.) Szombaton van az időmérő edzés előtt a harmadik szabadedzés.

Az időmérő edzésen a vasárnapi verseny rajthelyeit döntik el, a versenyzők leggyorsabb köre alapján. Az edzés szabályait 2003 óta folyamatosan változtatták. A jelenlegi rendszer 2006 óta van érvényben. Utoljára a 2008-as Török Nagydíj előtt módosították, a Super Aguri csapat visszalépése miatt. Az egy órás időmérő három, egyenként 20, 15 és 10 perces szakaszra oszlik. Az első részben minden, a versenyre nevezett autó a pályára futhat, majd a szakasz végeztével az 5 legrosszabb időeredményt elérő versenyző kiesik. 5 perces szünet után egy, az előbbihez hasonló rész következik, szintén öt kiesővel. Az utolsó szakasznak így már csak 10 autó vághat neki, amelyeket már a versenyre szánt üzemanyag-mennyiséggel kell megtankolni. 2009-től a verseny előtt minden csapatnak közzé kell tennie, hogy hány liter üzemanyaggal indult el az időmérő edzésen.

      Verseny

A verseny általában helyi idő szerint 14.00 órakor, a felvezető körrel kezdődik meg, melynek végén a pilóták elfoglalják az időmérőn elért rajtpozíciójukat. Jó ellenpélda azonban erre a 2008-tól bevezetett Szingapúri Nagydíj, melyet este, 20:00 órakor kezdenek majd meg a versenyzők, a nagy időeltolódás miatt. A start előtt egymás után felgyullad 5 piros lámpa, majd mikor ezek egyszerre kialudnak, a mezőny elrajtolhat. A futam alatt a versenyzőknek legalább egyszer ki kell állniuk a boxba. Itt tankolhatnak, gumit cserélhetnek és kisebb javításokat is végezhetnek az autón. 2007-től kötelező két különböző keverékű gumiabroncs-készletet használni egy versenyen, egy lágyabbat és egy keményebbet, melyet kizárólag a Bridgestone japán gumigyártó cég bocsát a csapatok részére. A fajták jól megkülönböztethetők az alapján, hogy a lágy gumi lét peremén egy-egy zöld csík látható. Emellett fontos a jó időpont megválasztása a boxkiállásra, ami kihathat a végeredményre is. Emellett számít a kerekek állapota, a benzinmennyiség, ebből kifolyólag az autó tömege, ami alapvetően befolyásolja a versenyző köridejét. Esős futamnál a csapatnak el kell döntenie, milyen gumitípussal indul a versenyre. Egy szabályos boxkiállásnál 20 csapattag van jelen. Kettő az autó felemelését végzi, három ember jut egy-egy kerékre, kettő a tankolásra, szintén kettő a tisztításra és a boxkiállás végének jelzésére.

Balesetek és biztonság

A sportágban sok versenyző halt már meg baleset következtében, elsősorban a korai időkben, az 1950-es évek elejétől az 1970-es évek végéig. A meghalt versenyzők nagy része a mai biztonsági felszereltségű autókkal és pályákkal megmenthetőek lettek volna. A sportág utolsó két balesetben meghalt versenyzője az osztrák Roland Ratzenberger és háromszoros világbajnok Ayrton Senna. Mindketten az 1994-es Formula-1 San Marinó-i Nagydíjon vesztették életüket. A Formula-1 másik legsötétebb hétvégéje az 1960-as Belga Nagydíj volt, amelyen szintén kettő pilóta halt meg.

Jackie Stewart, háromszoros világbajnok az elsők között volt, akik a sportág biztonságosabbá tételéért kampányolt. Sid Watkins professzor 1978-ban lett a Formula-1 főorvosa, aki modernizálta a sportág biztonsági hátterét. 2004-ben Gary Hartstein lett az utódja. A tragikus San Marinó-i Nagydíj is nagy lökést indított el a biztonsági berendezések fejlesztésében.

Ma a versenypályák mindegyikében külön kórházak vannak, a versenyzők mentését a baleset után 15 másodpercen belül meg kell kezdeni. Az autók is sokkal biztonságosabbak lettek, az autók elemeinek nagy része szénszálas anyagokból készül, amelyek enyelik az ütközésből keletkező energiákat. Szintén fontos biztonsági felszerelés a Head And Neck Support rendszer (rövidítve HANS rendszer). Ez a szerkezet is szénszálas anyagból készül. A versenyző vállára támaszkodva, annak két oldalán rögzítő szalagokkal kapcsolódik a versenyző sisakjához. Célja, hogy megakadályozza a baleset során, hogy a versenyző feje túlságosan előrelendüljön, ennek következménye lehet nyakcsigolyák sérülése és a pilóta be is ütheti a fejét a kormányba. Ütközéskor óriási erők hatnak a versenyzők testére. A valaha volt legnagyobb ilyen erő, amelyet az illető túl is élt, David Purley 1977-es balesete volt. Testét a normális gravitációs erő 179,8-szorosa húzta előrefelé, egy rövid ideig. A Formula-1 legveszélyesebb pályái közé tartozik a hosszú és kanyargós régi Nürburgring (Nordschleife) és a rendkívűl gyors monzai pálya.

Súlyosabb balesetekhez vonul a pályára a Medical Car, magyarul egészségügyi autó. Ebben orvosok ülnek, akik azonnal ellátják a balesetet szenvedő versenyzőt, majd a pályakórházba viszik. (Lásd: A biztonság szolgálatában menü)

Veszélyhelyzetekben, például erős esőben vagy baleset után beküldik a Safety Cart, azaz a biztonsági autót. Ebben a fázisban a biztonsági autó a mezőny előtt halad a saját sebességével, ami jóval alacsonyabb a Formula-1-es autók tempójánál. Ezalatt tilos az előzés. Az így megtett körök is beletartoznak a verseny köreibe. A biztonsági autót 2000 óta a német Bernd Mayländer vezeti. A boxutcába való behajtás is tilos volt ezalatt 2007-től 2008-ig. Többen kezdeményezték ezen szabály módosítását, és 2009-ben már újra behajthatnak a versenyzők a boxba.

       Események a futam után

A verseny végén, a három legjobb helyezett versenyző állhat fel a dobogóra. A versenyzőkhöz csatlakozik a győztes pilóta csapatának valamely tagja is, de ő nem áll fel az emelvényre. Összesen így négy díjat adnak át. A díjak minden versenyen különbözőek alakúak. A dobogó általában a boxutca épületén, a versenypálya síkja felett helyezkedik el. Az dobogó mögött a verseny hivatalos neve és a nagydíj főszponzorának logója látható. A szűk Monacóban egy kis lépcsőre állhat fel az első három helyezett. Mindig az első helyezett versenyző, és csapatának a himnuszát játszák el. A rendezvény elengedhetetlen kelléke a pezsgőzés. Ennek elterjedésétől 1999-ig a Moët, 2000-óta a Mumm cég pezsgőit bontják meg a versenyek után.  A versenyzők a futam után kötelesek nyilatkozni a sajtónak a versenyről.

Zászlószabályok

Mivel a rádió-kommunikáció sokszor nem megbízható, a Formula-1-ben a pályabírók és a versenyők közötti kommunikációt elsődlegesen zászlók és táblák szolgálják. Az adott színű zászlók lengetésével figyelmeztethetik különböző eseményekre a versenyzőket. 2007 óta a zászlójelzéseket a versenyzők a kormányon taláható kijelzőn is láthatják. A televíziós közvetítéseknél a képernyőn szintén megjelenik az adott színű jelzés.

Zászló	Jelentése
	A szabadedzésnek, az időmérő edzésnek, vagy a versenynek vége van.
	A verseny, a szabadedzés, vagy az időmérő edzés félbeszakad.
	Figyelmezteti a lassabb versenyzőt, hogy engedje el az őt lekörözni készülőt. Ha a pilóta háromszor nem veszi figyelembe figyelmeztetést, boxutca-áthajtásos büntetést kap.
	Tilos az előzés, a pályán lévő valamilyen akadály miatt. Ha a sárga zászló mellett az SC felirattal ellátott táblát is mutatják, akkor bejön a Safety Car is.
	Ismét szabad előzni.
	Vigyázat! A pályán lassú jármű halad.
	Csúszós a pálya (olaj, eső). A zászlót 3 körön át lengetik.
	Egy versenyzőt figyelmeztetnek, hogy technikai problémája van és a következő körben ki kell mennie a boxba. A zászló a hibás autó rajtszámát is jelzi.
	Egy versenyzőt a sportszerűtlen magatartásáért figyelmeztetik. Ezen a zászlón is szerepel az érintett autó rajtszáma.
	Egy autót kizárnak a versenyből és haladéktalanul ki kell állnia a boxba. A zászlón szerepel az érintett rajtszáma.

 Tesztelési szabályok