effegy.hupont.hu - Mert mindenem a Forma1

Érdekes cikkek

Alberto Ascari halála (1955)

Monte-Carlói "tengerbe esése" után Alberto Ascarit kórházba szállították, ahonnan kedden távozott. Milánói otthonába érve egy levél várta, amelynek értelmében az olasz búvárok közössége tiszteletbeli tagjává fogadta... Csütörtökön Monzába ment, hogy kipróbálja a Ferrari új sportautóját. Úgy gondolta, hogy a baleset után jó minél előbb visszatértni a versenypályára. Habár rendkívül babonás versenyző volt, ezúttal nem saját sisakjában és kesztyűjében vezetett. A harmadik körben a Ferrari megcsúszott, keresztbefordult és felborult. A kétszeres világbajnok percekkel később életét vesztette.

Juan Manuel Fangio búcsúja (1958)

Juan Manuel Fangio az 1958. évi Olasz Nagydíjon bejelentette visszavonulását. Ezen a versenyen már nem állt rajthoz, utolsó világbajnoki futamát a Francia Nagydíjon futotta, saját tulajdonában lévő, Maserati 250F versenygépével. A futam kezdeti szakaszában a második helyért folytatott küzdelmet Jean Behrával és Stirling Moss-szal, de egy boxlátogatás miatt visszaesett. A verseny vége felé Mike Hawthorn egészen közel került hozzá, hogy lekörözze, de az ötszörös világbajnok iránt érzett tisztelete miatt a brit versenyző inkább mögötte maradt, így Fangio utolsó futamát körhátrány nélkül teljesítette.

Wolfgang Von Trips tragédiája (1961)

Az Az Olasz futam akár világbajnoki címet is hozhatott volna a ferraris von Tripsnek, ha nem alakulnak tragikusan a verseny történései. A rajtnál három brit pilóta is befurakodott az élről indukó Ferrarik közé, és  a kemény pozícióharc a második körben tragédiához vezetett. A Parabolica-kanyar felé haladva Jim Clark nekiütközött a német von Trips kocsijának, amelynek következtében a Ferraris versenyző kirepült a pörgő-forgó autójából. A pilóta nem élte túl a balesetet, sőt a néző közé vágódó Ferrari még tizennégy nézőt halálra sebesített.

Lorenzo Bandini balesete (1967)

A Monacói Nagydíjon Bandini az első sorból indult, de autója motorjából folyt az olaj, ami végiglocsolta a pályát. Olyan veszélyessé vált a csúszós pálya, hogy néhány kör után Jackie Stewart, Jochen Rindt, Jo Siffert, John Surtess, Jim Clark és Piers Courage is feladta a versenyt. A futam utolsó szakaszában  Lorenzo Bandini utasítást kapott, hogy kísérelje meg a lehetetlent, és kezdjen előzésbe a későbbi világbajnok Denny Hulme ellen. A 82. körben, a pálya kikötői részén Bandini autója megcsúszott és egy szalmabálának ütközött. A kocsi kigyulladt, Bandinit három percig nem tudták kiszabadítani az égő roncsból. A tragédiát végigkövették a televízió kamerái. Bandini három nap szenvedés után a kórházban meghalt.

A legtöbb áldozat egy éven belül (1958, 1968, 1960)

Az 1968-as esztendő fekete év marad mind a Formula-1, mind a szurkolók számára. A Formula-1 négy négy kiválóságát veszítette el alig néhány hónap leforgása alatt. Ludovico Scarfiotti, Jo Schlesser, Jim Clark és Mike Spence is halálos balesetet szenvedett. Átlagéletkoruk alig 35 év volt. A sportág történetében ezt megelőzően kétszer volt példa arra, hogy egy évben négyen vesztették életüket. 1958-ban (Peter Whitehead, Peter Collins, Luigi Musso, Stuart Lewis-Evans) és 1960-ban (Jimmy Bryan, Harry Schell, Chris Bistrow, Alan Stacey).

 A legkevesebb induló (1969)

Mivel mindössze tizenhárom induló volt az 1969-es Német Nagydíjon, a mezőnyt nyolc Formula 2-es autóval egészítették ki. Miután a kétszeres Formula 1-es tapasztalattal rendelkező Gerhard Mitter halálos balesetet szenvedett a szabadedzésen a BMW F269-es volánja mögött, Huber Hahne, Dieter Quester és Hans Herrmann sem indult el a a versenyen, így megint csökkent - ezúttal már a kibővített - mezőny száma.

A posztmusz bajnok (1970)

Jochen Rindt nagy reményekkel érkezett Olaszországba, amely egyben pályafutása végállomása is volt. Mint mindig, babonájához híven, először bal lábbal szállt be autójába, a megmérettetés azonban hamar véget ért a mainzi származású pilóta számára. Az edzésen a Parabolica bejáratánál a Lotus-Ford féltengelye eltört, amelynek következtében a kocsi a bal oldali szalagkorlátnak csapódott. Denny Hulme, aki szemtanúja volt az esetnek, azt hitte, hogy Rindt jól van. Az 1970-es esztendő világbajnoka ekkor azonban már a halállal vívott csatát, és nem sokkal a kórházba szállítást követően meghalt. 1970 őszén posztmusz avatták világbajnokká, mert Jacky Ickx már nem tudta beérni a pontversenyben. Özvegye boldog volt, hogy valóra vált férje legnagyobb álma.

 Niki Lauda balesete (1976)

Miután elállt az eső a német versenyen, Lauda gyorsan esőgumiról sima felületű abroncsra váltott, majd az egyik kanyarban elváltotta magát, melynek következtében megcsúszott, az autó pedig keresztben állt meg a pálya közepén. Brett Lunger belerohant, és az osztrák Ferrarija lángokba borult. Lunger mellett Guy Edwards és Arturo Merzario segített kimenteni, és ugyan Lauda még lábra állt a balesetet követően, de állapota rohamosan romlott. A tüdejében és a vérében a füst óriási károkat okozott, ő pedig kómába esett. Azonban hihetetlen gyorsasággal felgyógyult, hat hét elteltével már ismét a Ferrariban ült.

A szőke svéd halála (1978)

A Monza-ban megrendezésre került futam mindig nagy izgalommal szolgál a nézők számára. Az 1978-as verseny azonban rémálommá vált. A versenyt útjára indító Gianni Restelli egy hatalmas hibát követett el, amikor szabad jelzést adott a versenyzőknek, holott még néhány pilóta úton volt a rajtkockák felé. James Hunt McLarenje összeütközött Ronnie Peterson autójával, aki a tizennegyedik helyen autózott. Peterson autója a jobb oldali szalagkorlátnak ütközött. A becsapódáskor a benzintartály meghibásodott és egyből szivárogni kezdett, majd lángra lobbant. Összesen tizenhárom autó rohant a tűzbe.  Lábtöréssel és égési sérülésekkel szállították kórházba, ahol több órás műtéten esett át. Az éjszaka folyamán embóliát kapott, és már nem tudták megmenteni az életét.

Forrás: www.formula.hu

               hu.wikipedia.org

               A Forma-1 krónikája c. könyv

 Ha még több érdekes cikkre vágysz, akkor katt ide: www.formula.hu/index.php